9. rész - Közös napok

Castiel a földbe gyökerezett. Csak ült a padon maga elé bámulva, Viktor pedig odajött hozzám.
- Figyelj! Tudom, hogy szereted Castielt! Ha vele akarsz lenni akkor legyél!
- Te is hallottad, hogy mit beszéltünk így hát tudnod kell, hogy miért nem őt választottam...
- Biztos vagy a döntésedben?
- Száz százalékosan! - mosolyodtam el.
Castielnek 5 perc után leesett, hogy mi történt. Idegesen felállt odajött hozzám és megölelt.
- Tiszteletben tartom a döntésed! De tudd, hogy rám mindig számíthatsz! - mondta, majd elment.
Viktor felemelt, megpörgetett a levegőben, majd lerakott maga elé.
- Remélem minél hamarabb elfelejted Castielt!
- Én is ezt szeretném!
- Minden porcikámmal azon leszek, hogy ezen segítsünk!
- Oké! - mondtam, majd megcsókolt.
Olyan volt, mint amikor télen nincs rajtad kesztyű, ezért majd' megfagy a kezed és beteszed a meleg víz alá.
Megfogta a kezem és sétáltunk egy kicsit. Az egész utat végigbeszélgettük, majd megbeszéltük, hogy ma nálam alszik.
Úgy 20 óra felé elindultunk haza, vagyis hozzám.
Keresztanyu és Asami is megismerkedett Viktorral, utána pedig felmentünk a szobámba.
- Mit szeretnél csinálni? - kérdeztem tőle.
- Te mit szeretnél csinálni?
- Nem! Te mit szeretnél csinálni? - nevettük el magunkat.
Egy kis idő után Viktornak eszébe jutott valami.
- Eszembe jutott valami!
- Na mondd!
- Bújjunk össze és aludjunk!
- Jó ötlet!
Gyorsan kivettem a szekrényből a pizsamámat és elmentem a fürdőbe felvenni.
Amikor visszaértem Viktor félmeztelenül feküdt az ágyon. Kockahasa van!!!
Először kicsit megtorpantam, de utána befeküdtem mellé. Átölelt és így aludtunk el.

~~~Másnap~~~

Ma reggel egyedül ébredtem fel. Viktor nem feküdt mellettem. Ijedtemben gyorsan felvettem a mamuszomat és lerohantam a konyhába.
- Jó reggelt! - mondta Viktor, miközben keresztanyuval reggelit csináltak.
- Ohh, jó reggelt kincsem! - mondta keresztanyu is.
Odamentem hozzájuk és Viktornak adtam egy puszit. Kezdem megszokni a helyzetet!
- Na, és mi lesz a reggeli, konyhatündér? - kérdeztem Viktortól.
- Palacsinta, álomszuszék! Na menj fel öltözz át! Tél van! Nem akarom, hogy megfázz!
- Igeins, főnök! - mondtam, majd megint adtam neki egy puszit és felrohantam.
Felvettem egy fehér pólót, amin hátul masnik voltak, és egy cicanadrágot, majd visszamentem a konyhába.
- Na itt vagyok! Kész van már a kaja? - kérdeztem lefelé ugrándozva.
- Igen, kész van! Gyere csüccs le! - mondta keresztanyu.
Így hát leültem melléjük és elkezdtem enni a nutellás palacsintámat.
- Yuko... - kezdte keresztanyu.
- Igen?
- Hamarosan itt a szülinapod és azon gondolkodtam, hogy: mit kérsz a 17. születésnapodra?
- Nem kérek semmit! Épp elég, hogy itt vagytok nekem! És még 2 hónap múlva lesz! - mondtam mosolyogva. - Egyébként Asami hol van?
- Még alszik - mondta nyugodtan keresztanyu.
- Megyek felébresztem! - mondtam, majd felpattantam a székemből és egyenesen Asami szobájához vettem az irányt.
Szépen lassan kinyitottam az ajtót és odasettenkedtem mögé.
- JÓREGGELT! - ordítottam.
Szegény annyira megijedt, hogy leesett az ágyról.
- Jah... Csak te vagy az... - mondta bambán.
- Irány öltözni vagy lebirkózlak!
- Úgyse mered! - mondta miközben kezdett feltápászkodni.
Amennyire csak tudtam rávetettem magam, mire ő már háton feküdt a földön. Ráültem a hasára és elkezdtem rajta ugrálni.
- Feladod végre?
- Fel, fel, fel! Csak szállj le rólam! - mondta, majd leszálltam róla.
- 5 perced van! - mondtam, majd kimentem az ajtón.
Gyorsan visszamentem a konyhába és leültem a székemre. Folytattam tovább az evést.
- Mi volt ez a hangzavar? - kérdezte keresztanyu.
- Semmi, semmi... - mondtam, miközben ettem a palacsintámat.
Ekkor kijött a szobából a zombi kinézetű Asami.
- Hát veled meg mi történt? - kérdezte tőle keresztanyu.
- Egy szó! Y-u-k-o! - mondta, majd leült a mellettem lévő székre.
Miután megreggeliztünk elterveztük Viktorral, hogy elmegyünk egy kicsit sétálni az erdőbe. Gyorsan felmentem, felvettem a kabátomat és a csizmámat, aztán indultunk is.
Egy nagyon szép vízeséshez mentünk ami, mivel tél van, meg volt fagyva. Ráléptem a jégre és azonnal elestem. Alig tudtam felállni.
- Segíííts! - mondtam Viktornak és felé nyújtogattam a kezem.
- És ha nem? - nevetett ki.
- Ne csináld ezt! Ne szórakozz!
Egy csomó ideig így hülyéskedtünk, míg végül elkaptam Viktor lábát és őt is lerántottam. Már ketten voltunk a jégen.
Elkezdett esni a hó. Mivel le volt engedve a hajam, a kis hópelyhek ráhullottak.
- Gyönyörű vagy! - mondta Viktor, majd megcsókolt.
Nem törődtünk vele, hogy már hó borított minket. Csók csatába kezdtünk, majd amikor befejeztük Viktor felállt és amikor engem is fel akart húzni elesett.
- Csússz a jég szélére és megpróbállak a jégen kívülről kihúzni! - mondtam.
Úgyis tett. Kicsúszott a jég szélére én pedig kihúztam.
Az egész napot a vízesésnél töltöttük. Délutánra megtanultam csúszkálni is.
Olyan 17 óra felé elindultunk haza. Szerettem volna ha Viktor nálunk alszik, de mivel holnap iskola, ezért azt mondta, hogy inkább otthon alszik, de reggel mehetünk együtt.
Elértünk az utcánk kezdetéig.
- Yuko... - kezdte el a mondandóját Viktor.
- Hmm...?
- Látom egyre jobban érzed magad a társaságomban és azt szeretném kérdezni hogy...
- Napról napra, egyre jobban szeretlek! - szakítottam félbe.
- Komolyan?
- Igen - mondtam, majd megcsókoltam.
- Ez őszinte válasz volt! - mosolyodott el.
Már csak pár háznyira voltunk a mi házunktól.
- Innen már egyedül megyek!
- Biztos?
- Száz százalék!
- Vigyázz magadra! - mondta, majd adott a homlokomra egy puszit.
Gyorsan elindultam, mert már nagyon sötét volt. Utálom, hogy télen már ilyenkor sötétedik!
Amikor a ház elé értem, gyorsan befutottam.
- Szia! Miért nem Viktorral jöttél? - kérdezte Asami.
- Én akartam egyedül jönni! De nem messziről! Csak pár háznyira váltunk el! - mosolyodtam el.
- Akkor jó!
Kilenc óra van, és én még mindig filmet nézek, pedig holnap iskola.
Végül arra döntöttem, hogy inkább kikapcsolom és elmegyek fürdeni.
Bepakoltam a fürdőbe a pizsamámat, le is vetkőztem, majd beültem a kádba, amikor kaptam egy SMS-t Viktortól.
"Holnap fél hétkor ott leszek nálatok! Amikor felébredsz ott leszek veled!♥ Sok puszi. Jó északát hercegnőm! Szeretlek!♥"
- Álom pasi... - álmodoztam halkan.
Miután megfürödtem gyorsan megtörölköztem, felvettem a pizsimet és már rohantam is a szobámba.
Jól betakaróztam, mert keresztanyu megint sikeresen nem kapcsolta be a fűtést, majd próbáltam elaludni, de nem tudtam. Manó nyalogatta az arcomat és össze-vissza járkált az ágyon.
- Manó! Ne már! Bújj a hátamnak és aludj! - mondtam neki halkan.
Úgy látszik értette, mert odament a hátam mögé és lefeküdt, én pedig szépen betakargattam. Így aludtunk el...

Ez kicsit rövidebb rész volt, de megpróbáltam minél cselekményesebbre csinálni! Azért is lett kicsit rövidebb, mert már nagyon régen nem volt rész és szerettem volna, hogy minél előbb kész legyen...:/ De a 10. részt hosszúra csinálom, mert kerek szám, ezért ebben lényegesebb dolgok, konfliktusok is lesznek! Mi a véleményetek erről a részről? Szerintetek jól választott Yuko? Írjátok meg a bejegyzés alá! Remélem tetszett!