Pár nap után kiengedtek a kórházból. Castiel most már tényleg nem fog elengedni sehova egyedül! Egész jól vagyok most. Castiel egy csomó hülyeséggel tömte tele a fejem a hazafele úton. Mindenki hülyének nézett, hogy miért röhögünk ennyire! Megnyugtatott, hogy Viktor többé nem jön a közelünkbe és nem lesz több ilyen. Castiel felhívta és elmondta neki a helyzetet.
Egy pár napig még otthon kell maradnom, nehogy történjen velem valami.
Castiel hűen ápol, mintha az anyukám lenne.
- Kérsz még valamit? - kérdezte aggódóan.
- Nem, köszi. Majd átmegyek egy kicsit keresztanyuhoz, jó?
- Már csak ma kell itthon maradnod! Bírd ki! Nem akarom, hogy bajod essen!
- Ez az egy nap már nem oszt, nem szoroz! Jól vagyok. Nem szédülök, nincs hányingerem. Légyszíves had menjek el!
- Megígéred, hogy nem lesz semmi bajod?
- Megígérem!
- De ha lesz akkor nem mozdulhatsz ki egy hétig!
- Megbeszéltük! - mondtam, majd nyomtam egy puszit az arcára.
Még egy pár órát otthon maradtam, majd elindultam keresztanyuhoz, gyalog.
Már az utcájuk elején jártam amikor találkoztam Viktorral.
- Yuko! Figyelj! Sajnálom ami történt én nem akartalak megölni!
- Nem te voltál, hanem én és kész! Nem értem miért fogjátok magatokra amikor ÉN CSINÁLTAM, ÉN TETTEM! Nem ti és nem más! ÉN!
- Bocs, főnök!
- Ne flegmázz, mert arra 'allergiás' vagyok! Inkább menj haza és aludj egyet! Túl gyökér vagy te ehhez!
Ahogy ezt kimondtam siettem tovább. Még egy ideig bámult engem, aztán ő is elindult a maga útjára.
Egy kis idő múlva odaértem keresztanyuékhoz. Azonnal a szobájába siettem.
Elmeséltem neki az egész helyzetet attól kezdve, hogy reggel elindultam.
- Én mondtam, hogy ne menj vissza Japánba!
- Ne csak ennyit hozz le belőle!
- De akkor is így van! Ha rám hallgattál volna akkor nem mész oda!
- A ruhámat csak haza hozom már nem azért...
- Elmentem volna érte én! Akkor legalább ez nem történt volna meg! Egy balesettel kevesebb!
Még egy kicsit beszélgettünk, aztán elindultam haza.
Amikor hazaértem Castiel karba tett kézzel várt.
- Hogy képzelted ezt? - kiabált rám.
- Mégis mit?
- Ne hazudozz nekem! - mondta, majd felpofozott.
Itt telt be a pohár. Így játszunk? Akkor játsszunk így!
- Mit képzelsz magadról? Mit pofozgatsz egy nőt? Te normális vagy? Nem tettem ellened semmit!
- Képes vagy a szemembe hazudni? - kiabált ismét.
- Sosem hazudtam még a szemedbe és nem most fogom elkezdeni!
- Igen? Akkor miért jött ide azzal Viktor dicsekedni, hogy nem is Hatsune-hoz mentél hanem hozzá és lefeküdtetek?
- Jesszusom! Most te komolyan neki hiszel? Álszent paraszt a Viktor! Amikor tudom kerülöm! Igen, összetalálkoztunk, de nem feküdtünk le! Sajnálkozott, én meg leordítottam! Ennyi történt! Ja, és ma a kanapén alszok! Csá!
Amikor abbahagytam felmentem és kerestem egy másik ágyneműt, hogy legyen mibe aludjak.
- Egy riherongy vagy, tudod? - kérdezte HALÁL KOMOLYAN.
- Miért vagyok az? Már elmondtam mi történt! Amúgy meg te akkor mi vagy? Nem is egyszer csaltál meg! Te engem ne oktass ki, hogy milyen rossz ez! Kétszer akadtam ki és kétszer akartam meghalni! Úgyhogy engem hagyjál ezzel! - ordítottam.
Megfogtam a párnákat és a takarót, majd lefelé indultam.
- Maradj is ott! Nem akarlak látni! - kiabálta Castiel az emeletről.
Nem értem őt. Még ha meg is csaltam volna akkor is ő csalt meg kétszer! Akkor már meg se kottyanjon neki! De utálom ezt mikor valaki kavar!
Este még egy kicsit néztem a tévét, majd elaludtam.
~~~Castiel szemszöge~~~
Nem tudok aludni. Nem hagy nyugodni ez a dolog. Yuko egyáltalán nem ilyen...!
Ahogy így gondolkoztam rezgett a telefonom. Kaptam egy SMS-t.
"Nyugi, nem csalt meg Yuko még mielőtt lehordanád! Vagy ha már megtetted akkor remélem jól összevesztetek! Csácsá!
Viktor"
Miután elolvastam lementem.
Megnéztem, hogy Yuko alszik e már (szerencsére már aludt) és felvettem az ölembe, majd felvittem magam mellé. Olyan cukin alszik!
~~~Yuko szemszöge~~~
Ma reggel az ágyunkban ébredtem. Valószínűleg Castiel felhozott, mert sosem szoktam alvajárni. Legalábbis nem szokásom. Gondolom belátta, hogy amúgy se tenném ezt vele.
Ez most csak ilyen rövid lett, mert már régóta nem volt rész és szerettem volna már kitenni:) Azért remélem tetszett!^^
Cassandra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése